2013. június 13., csütörtök

Ökológiai Intézet – A fa és tüzelése

Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány KEOP 6.2.B -"Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központ fejlesztése" c. mintaprojektjének keretében három témában készülnek rövidfilmek. Az elkészült filmeket az Intézet weboldaláról is le lehet tölteni.
http://www.ecolinst.hu/index.php/filmek

A fa tulajdonságait, az erdészeti kitermelést és a hatékony begyújtást Gyulai Iván ökológus ismerteti. Légszáraz fával kell fűteni, ami már száradt 2-2,5 évet! Ha vizes fával fűtünk, akkor annak 30-40%-os víztartalmát is el kell párologtatnunk, ami hatékonytalanná teszi a fűtést és rongálja a fűtőberendezést is!

A filmet készítették: Bordos Anikó, Csizmadia Ferenc, Péchy Tamás
Zene: Tóth Viktor


2013. június 12., szerda

Energetikai önellátás

Az energetikai önellátás – több szempontból is – szükségszerűség és egy kihagyhatatlan lehetőség. Az épületenergetikai beruházást amennyiben gazdasági, környezeti és önellátási – decentralizált energiatermelés – szempontból kívánjuk vizsgálni, mindenképpen a következő szempontokat kell figyelembe venni:
  • A beruházással nő az ingatlan forgalmi értéke;
  • Bizonyított tény, hogy azok az ingatlanok, amelyek megújuló energetikai rendszereket használnak az energetikai igények kielégítésére. Minél inkább teljes mértékben kielégíti a megújuló energetikai rendszer az adott igényeket (minél inkább nulla-energiafelhasználású az épület), annál inkább növekszik az értéke.
  • A beruházással csökkennek, akár meg is szűnnek az energiaszámlák;
  • Az épületenergetikai felújítással, a megfelelő megújuló energetikai rendszerek alkalmazásával nagymértékben 40-50%-ban csökken, akár teljes mértékben kiválthatóak az energiaszámlák. A villanyszámla, a gázszámla teljes mértékben nullára redukálható.
  • Kellemesebb, élhetőbb környezetet teremtünk;
  • A technológiák alkalmazásával saját környezetünket kellemesebbé, élhetőbbé tesszük, a hőszivattyúk nemcsak fűtést, hűtést is megvalósítanak, azaz klimatizálják az épületet a nyári időszakban.
  • Korszerű, biztonságos technológiákat alkalmazunk, amelyek „tiszta” energiaforrásokon alapulnak;
  • Az alkalmazott technológiák műszakilag kiforrottak, több évtizedes felhasználói tapasztalatokon alapuló fejlesztések eredményeként létrejött berendezések. A Nap, és a Föld energiáit közvetlenül és közvetett módon használják primer energiaforrásként.
  • Megújuló energetikai rendszer alkalmazásával csökken az öko-lábnyomunk;
  • Az öko-lábnyom az az érték, amellyel az adott személy életéhez szükséges földterület nagyságát jelöljük. Amennyiben a rendelkezésre álló tiszta energiákat használjuk fel lakásunk fűtéséhez-hűtéséhez és áram ellátásához, akkor nem nehéz belátni, hogy kevesebb földterület szükséges a létfenntartásunkhoz, amely a túlszaporodó világban nem utolsó szempont.
  • Megfelelő rendszerek alkalmazása esetén csökkentjük környezetünk terhelését;
  • A környezetterhelés hatására kialakuló főbb jelenségek: a föld középhőmérsékletének emelkedése, elsivatagosodás, jégsapkák olvadása, tengerszint emelkedés, időjárási anomáliák gyakoriságának növekedése, ózonlyuk kialakulása, növekedése, stb… Amennyiben megújuló forrásokat és megfelelő alternatív megoldásokat alkalmazunk, nagymértékben – évente több tonna káros anyag kibocsátás csökkentésével – tudunk hozzájárulni a környezetszennyezés visszaszorításához és egy élhetőbb jövő kialakításához.
  • Decentralizált energiatermeléssel és felhasználással csökkentjük a szállítási veszteségeket, ezáltal növeljük a rendszer hatásfokot;
  • Az elektromos energia termelése során az erőműbe érkező primer energia csupán 1/3-a jut el a háztartásunkig. Amennyiben saját magunk termeljük meg ugyanezt az energiát helyben (pl. egy kogenerációs faapríték elgázosító berendezéssel), akkor a szállítási veszteségek kiküszöbölhetőek.
  • Helyi energiaforrást használunk, csökkentjük a multinacionális cégek extraprofitját;
  • Amennyiben a helyileg adott és elérhető forrásokat használjuk fel, az nem csak gazdaságilag jó befektetés, hanem csökkenthetjük, vagy akár meg is szüntethetjük a függőségünket a nagy multinacionális cégektől.
  • Energiabiztonsági szempontból a saját megtermelt energia helyi felhasználása minden esetben biztonságosabb, mint az importból származó energiáé;
  • Ha egy orosz-ukrán gázvita során februári hónapban elzárják a gázcsapot, akkor nem kell aggódnunk, hogy vajon lesz-e holnap fűtés a házban, mivel a saját magunk által megtermelt energia mindig rendelkezésre áll.

Mahatma Gandhi: Az önellátás filozófiája

Az indiai függetlenségi mozgalom ugródeszkája a közösségi technika vagy az önállóság technikája volt, és ez volt a sarkalatos pontja annak az elképzelésnek is, amelyet Gandhi az új társadalomról kialakított. A rokka szimbolizálta azt az egész technikai mozgalmat, amelynek célja az önállóság volt. Gandhi szerint a brit uralom csak attól erősödhetett meg, hogy lerombolta a falusi iparok, mesterségek és munkaigényes technikák hálózatát. Ha tehát gyengíteni akarjuk és meg akarjuk törni az idegen uralmat országunkban - így érvelt Gandhi -, akkor olyan fajta technikát kell létrehoznunk és gyámolítanunk, amely nem teszi szükségessé, hogy a központosított, nehéz technikától függjünk. És akkor a britek sem tudnak majd többé kizsákmányolni bennünket. Gandhi azt kérdezte:

"Mi az oka a jelenlegi zűrzavarnak? Az egyik nemzetnek a másik által történő kizsákmányolása. A nagy géprendszerek és a személytelen technika, amelyek lehetővé tették ezeknek a nemzeteknek, hogy kizsákmányoljanak másokat. Ezért az európaiaknak meg kell változtatniuk szemléletüket, ha nem akarnak összeroskadni annak a jólétnek a súlya alatt, amelynek kezdenek rabszolgáivá válni." 

Majd így folytatta:

"Előbb-utóbb tudomásul kell venni azt a tényt, hogy nem személytelen városi dzsungelekben, hanem falvakban és kis közösségekben kell élniük az embereknek. A városokban nagy profitokat és jó kereseteket vágnak zsebre az emberek, de ezt csak az teszi lehetővé, hogy kiszívják a falusi tömegek vérét."

Gandhi szembenállása a gépesítéssel és iparosítással azon a meggyőződésen alapult, hogy ezek növelik a versenyt, és lehetővé teszik, hogy a gazdagság kevesek kezében halmozódjék fel, akik mit sem törődve az emberek millióival még a kenyeret is kiveszik a szájukból. India vonatkozásában bolondság a munkaerő-megtakarítása végett tőkeigényes gépeket tervezni, mikor a tőke kevés, munkaerő viszont van bőven. Ezért mondta Gandhi:

"Munkát takarítunk meg, miközben emberek ezreinek nincs munkájuk és éhen halnak az utcán. Munkát és megélhetést akarok biztosítani nemcsak az emberi faj egy részének, hanem mindenkinek. Nem akarom, hogy néhányan meggazdagodjanak a közösség rovására. Bízunk abban, hogy Európa felismeri azt, ami magától értődik, irányt változtat, és kiutat talál az erkölcsromboló ipari életformából." 

Gandhi úgy vélte, hogy a tömegtermelés óriási, világméretű katasztrófához fog vezetni, hacsak nem kerül sor ugyancsak tömegméretekben és egyidejűleg az elosztásra is.

"A tömegtermelés nem vesz tudomást a fogyasztó valódi igényeiről. Ha a tömegtermelés önmagában erény volna, akkor képesnek kellene lennie arra, hogy vég nélkül megsokszorozódjék, márpedig a tömegtermelésnek megvannak a maga határai. Ha minden ország átvenné a tömegtermelés rendszerét, akkor nem volna elég nagy piac termékeik számára. Ekkor le kellene állnia a tömegtermelésnek." 

Gandhi szilárdan meg volt győződve arról, hogy a világválságért a tömegtermelés őrülete felelős. Ez felelős azért, hogy a termelés bizonyos területeken összpontosul. Ezért egyenlőtlen az elosztás. Ha ott történnék a termelés és az elosztás is, ahol a dolgokra szükség van, nem volna nagy probléma az elosztás. A termelés decentralizációja azt jelenti, hogy az emberek maguknak termelnek, az önállóság technikájának pedig olyannak kell lennie, hogy segítse az embereket felszabadulni a kevesek által történő kizsákmányolás alól. A jelenlegi technika könnyűvé teszi az emberek kizsákmányolását; az önállóság technikájának a lehető legkisebbre kell csökkentenie a kizsákmányolás lehetőségét. Gandhi azt mondta:

"Amikor ugyanott történik a termelés és a fogyasztás, megszűnik az a kísértés, hogy vég nélkül és bármilyen áron folyton gyorsítsák a termelést. Ekkor megszűnnének a mai gazdasági rendszer végeláthatatlan bajai és nehézségei. Az elosztást egyenlővé lehet tenni, ha a termelés helyben történik, más szóval: ha az elosztás egyidejű a termeléssel. Az elosztás nem lesz egyenlő mindaddig, amíg termékeinek elhelyezése végett valaki uralkodni akar a világ más piacain. Meg kell tehát szüntetnünk a központosított tömegtermelést a tömegtermelés technikájával együtt, és olyan tömegtermelést kell bevezetnünk, amely a tömegek által történő termelésen alapul. Az önállóság technikája olyan tömegtermelést tesz majd lehetővé számunkra, amely az emberek saját otthonában folyik. Ez a technika nem fogja zsúfolt, egészségtelen gyárakba terelni az embereket, hanem az egyéni termelést fogja milliószámra megsokszorozni, és a társadalom valódi szükségleteit fogja kielégíteni. A lehetőleg kevesebb ember által, rendkívül bonyolult gépek segítségével történő termelés tiszta őrület és a kizsákmányolás okos módja. Az önállóság technikája az egyszerűség technikája kell, hogy legyen: hogy el lehessen helyezni az emberek millióinak otthonában. Egy ilyen technikánál a forgalomban levő pénz munka, és nem fém. Bárkinek, aki használni tudja munkaerejét, van ilyen pénze, és van gazdagsága."
 
Gandhi szerint a központosított technika a legbiztosabb út a munkanélküliséghez:

"Egy szervezett és iparosodott országban csupán rögzített és korlátozott útjai vannak az alkalmazásnak: a munkások szakértelemre tesznek szert egy bizonyos fajta gép kezelésében. Nem tudnak azonnal átváltani az egyik munkáról a másikra, és óriási problémává lesz a munkanélküliség. A központosított technika a tömegek kiszolgáltatottságának, valamint a kevesek monopóliumának és kiváltságainak technikája. Míg a decentralizált technika az önállóság technikája mindenki számára." 

Ezenkívül a központosított technika azt kívánja, hogy az emberek alkalmazkodjanak a gépekhez, míg az önállóság technikája tud alkalmazkodni az emberhez.

 Az önállóság technikájának segítenie és támogatnia kell a mesterségeket, nem pedig lerombolni. Ezért kísérletezett Gandhi a rokka különféle típusaival, és amíg börtönben volt, tervezett is egy új fajtát. Ezt a bizonyos rokkát a börtön után Yervada chakrának nevezték el. egy fadobozban rögzített és könnyen hordozható kerék. Gandhinak az volt a szokása, hogy ezzel a rokkával font, mialatt politikai gyűléseken vagy vitákon vett részt, vagy interjúkat adott. Saját maga font minden szövetet, amit használt. És az ő példája nyomán indiaiak százezrei, akik teljesen elfelejtették ezt a mesterséget, ismét fonni kezdtek. Voltak nagy fonó-gyűlések, amelyeken több ezren jöttek össze egy-két órára, és azt a hatalmas gombolyaghegyet, amit az alatt az idő alatt fontak, a függetlenségi mozgalom javára ajánlották fel. Példa volt ez a tömegek által történő termelésre. Ugyanakkor, amikor Gandhi a gyárilag készített brit szövetek bojkottját és nyilvános elégetéseit szervezte, megpróbálta újjáéleszteni a hazai kézi fonóipart. A britek tönkretették ezt, és ezért az indiai gyapotot Angliába kellett exportálni, hogy ott szövetté dolgozzák fel, majd pedig visszaexportálják Indiába. Ám Gandhi nem azt akarta, hogy a brit tőkéseket indiai tőkések váltsák fel, és indiai városokban építsenek gyárakat, hogy azután ott zsákmányolják ki testvéreiket; olyan technikát akart, amelyet minden faluban és minden otthonban lehet használni. Díjat írt ki annak, aki olyan rokkát talál fel, amellyel a fonó annyit tud keresni otthon, amennyit egy gyárban keresne. Ez a találmány nem született meg Gandhi életében, halála után viszont Ambar Nath feltalált egy négy orsóval ellátott kereket. Ez a kerék megvalósította Gandhi álmát, és feltalálója megkapta a díjat. Ezt a készüléket nevezik Ambar chakrának.
Ez

Gandhi számára az önállóság technikája nem korlátozódott a szövésre és fonásra. Laboratóriumot állított fel a papír-, a cipő- és a cukorkészítés, valamint a rizshántolás, az őrlés, a szántás, a nyomtatás és más egyebek alkalmas eszközeinek és technikáinak kikísérletezésére és feltalálására. Ezekhez a gépekhez az energiát az izomerő, az állati vonóerő vagy a metán szolgáltatta. Támadta az emberi ürülék felhasználását akadályozó hindu előítéletet és a szárított tehéntrágya tüzelő gyanánt történő elégetésének falusi gyakorlatát. Síkra szállt az emberi és állati ürülékből előállított metán alkalmazásáért, valamint a ganéjnak trágyaként történő felhasználásáért. A metángáz nagyon sikeresnek bizonyult, mivel az indiai éghajlat épp a megfelelő hőmérsékletet biztosítja az anaerob bomláshoz. Ezt a gázt főzésre és világításra használják. Gandhi nemcsak ösztönözte a kézművességet és a kis méretű technikákkal történő termelést, hanem ragaszkodott ahhoz is, hogy az emberek csak olyan dolgokat használjanak, amelyek ezekkel a módszerekkel készültek.

Gandhi úgy találta, hogy a hagyományos malomkövek nagyon nehezek, és csak lassan lehet velük dolgozni, ezért kisebb technikai változtatást eszközölt. A fából készült középső rész helyett golyóscsapágyon forgó csavart alkalmazott. Ez lehetővé tette, hogy a felső követ magasabbra vagy alacsonyabbra állítsák, s ezáltal finomabban vagy durvábban őröljenek. Az emberek első ízben lettek képessé arra, hogy minden nap elegendő lisztet őröljenek saját mindennapi kenyerükhöz, és ne legyenek többé rászorulva a malmokra, amelyek megsemmisítik a búza tápértékének egy részét.
Gandhi látta, hogy a traktorokra és a traktorok működtetéséhez szükséges importált olajra támaszkodó mezőgazdaság idegen uralomnak szolgáltatná ki Indiát. És fölöslegessé válnának az ökrök, amelyeket hagyományosan szántásra használtak. Ha hústermelés céljából tartanák meg őket, ez azt jelentené, hogy az eltartásukhoz földet kellene felhasználni, holott máris túl nagy a népesség. Gandhi azt jósolta, hogy végül is az embereknek maguknak kell szántani és a földet túrni, ezért olyan ekéket talált fel, amelyekkel két ember szánt: az egyik húzza az ekét, a másik pedig belenyomja az ekét a földbe és egyenesen tartja a barázdát. Vetőekét is szerkesztett két személy részére: az egyik itt is az ekét húzza, a másik pedig egyenként potyogtatja a magokat egy csövön keresztül, és így a vetőmag nem vész kárba, mint a hagyományos szórva vetésnél. Gandhi rishi-khetr -nek (a bölcsek mezőgazdaságának) nevezte ezt.

Gandhi nemcsak feltalált szerszámokat, hanem szervezett egyesületeket is, hogy használják ezeket, létesített üzleteket, hogy árusítsák e szerszámokat és a velük készített termékeket, és iskolákat alapított, ahol ennek a technikának az alkalmazását tanították. Üzletek ezrei árusítottak kézműipari termékeket, az ő módszereivel termelt élelmiszereket, bőrárukat, amelyeket természetes halállal kimúlt állatok bőréből készítettek, khadi -t (kézzel font, kézzel szőtt, kézzel festett kelmét), és hulladék anyagból kézzel készített papírt. A Gandhi-féle ashramokban és közösségekben ezerszámra képeztek ki munkásokat és küldték őket utána a falvakba, hogy megújítsák, újból megteremtsék és helyreállítsák a haldokló közösségi technikát. Gandhi nem attól volt lángelme, hogy eljutott ezekig a gondolatokig, hanem attól, hogy el tudott indítani egy mozgalmat, amely átültette a gyakorlatba ezeket a gondolatokat.

Indiában természetesen még mindig virágzanak a hagyományos technikák, és nem szorulnak újjáélesztésre. Egyedül Benares városában 20 000 családot tartanak el a selyem szárit szövő takácsok, akik selyem- és aranyfonalat szőnek össze. A britek előtt egész Indiában elterjedhetett volna ez a művészet, ma viszont már csak néhány eldugott sarokban maradt fenn.

A falvakban mindenki ért a házépítéshez. Az emberek fából, sárból, kőből, levelekből és nádból építenek maguknak házat. A földek öntözéséhez még megvannak a vödrös vízikerekek. De napjainkban újból megnőtt az érdeklődés a hazai és a hagyományos technikák iránt, valamint alkalmazási és tökéletesítési lehetőségeik iránt.

Tévedés volna azonban e technika sok sikeréből arra következtetni, hogy a fejlődésnek ez a fő iránya Indiában.

A kormányhivatalok többsége, az ipari minisztérium, a tervbizottság, a nyugati iskolázottságú elit, a városi iparvállalkozók még mindig azt tartják kívánatosnak, hogy nyugati minta szerint iparosítsák Indiát, és központosítsák a termelési eszközöket. Ám a nehézipar kudarca nyugaton talán ismét elgondolkoztatja az indiaiakat, és lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyeket a nyugat elkövetett.
Amikor a nyugati gondolkodású indiai elit látja, hogy a nagyszabású és bonyolult technika gigantizmusával, belső erőszakosságával és a Dinoszauruszra emlékeztető vonásaival az összeomláshoz közeledik, akkor megtanulhatja új szemmel látni Gandhi prófétai látomását a kis méretű, decentralizált, egyszerű, erőszakmentes és munkaigényes technikákról, és megpróbálhat valóban indiai megoldásokat keresni India problémáira.

2013. június 5., szerda

Családi ház egymillió forintból és teljesen önfenntartó

Íme, az új megoldás: családi ház egymillió forintból és teljesen önfenntartó
Ez nem Új-Zéland, és nem a Gyűrűk ura forgatásának egykori helyszíne, hanem Wales, és egy valós lakóház. Úgy néz ki, mintha a Gyűrűk ura trilógiának a forgatásán járnánk. Egy ház, ami teljesen beleépül a környezetbe, erős gallyakból, földből és szalmából készült. A tetőt fű nőtte be, az ablakok és a ház belsejéből a derékszögek teljesen eltűntek. Ami az igazán meglepő ebben, hogy a házat teljesen természetes alapanyagokból építette Simon Dale a családjának. A lak 3000 fontba (kicsit több, mint 1 millió forintba) került. Ráadásul, mint kiderült, a családfő nem kézműves és nem is építész. A kényelmes vacok a tervek papírra vetése után négy hónappal már el is készült. „Mindenki megépítheti a saját házát. Nem kell más, csak önbizalom, fizikai állóképesség és néhány barát, akik segítenek" - mondta Dale.


Az öko-ház válasz a pazarlásra és a forráshiányra. Vizet a közeli forrásból, meleget a fakályhából, áramot pedig a napfénytetőből nyernek, a hűtő léghűtéses. Az alacsony energiafogyasztású házikó teljesen önálló, Simon és családja nem függ se áram- se gázszolgáltatótól. A lakhatás eme formája megadja a lehetőséget egy egyszerűbb, természetközelibb életre - jelentette ki a családfő. Dale háza minta lehet, ugyanis Wales egyik területén egy teljes ökofalut terveznek, ahol sok kicsi "hobbit-ház" sorakozna egymás mellett.
A tulajdonos, Simon Dale néhány tanácsa azoknak, akik hasonlóra vállalkoznak
„A képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlási árakkal hasonlítjuk össze. A házat a környezetre való maximális tekintettel építettük, ezért egyfajta viszonzásként egy egyedülálló lehetőséget kaptunk, hogy a természethez közel éljünk. A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját és a karcinogén mérgek keverékét, amik megtöltik a modern épületeket."

19 kulcsfontosságú pontja a dizájnnak és a szerkezetnek:

1. Legyen domboldalba ásva, az alacsony vizuális behatás és a védelem érdekében.
2. A fejtésből származó kő és sár felhasználható a támfalhoz és az alaphoz.
3. Készíthetünk tartószerkezetet a hulladék fából, amit a környező erdőből is beszerezhetünk.
4. Az önmagát tartó tetőszerkezetet nagyon könnyű megcsinálni és esztétikus is.
5. A szalmabála kiváló hőszigetelő a falakban, padlóban és a tetőben egyaránt, ráadásul könnyű beépíteni.
6. Műanyag fólia, sár és gyepréteg a tetőn, nyugtató és csökkenti hatásunkat a környezetünkben.
7. Mészvakolattal a falak légáteresztőbbek és energiatakarékosabb is az előállítása.(A cementes vakolathoz képest.)
8. Az újrahasznosítható fahulladék felhasználható a padlóhoz és különféle kellékekhez.
9. Bármi, amire szükséged van megtalálható valahol egy szeméthalomban (ablakok, égők, vízvezetékek, vezetékek...)
10. Kandalló a fűtéshez - a tűzifa megújuló és rengeteg van a közelben.
11. A füst egy nagy kőből és gipszből készült kúpon megy át, hogy lassan távozzon és adja le a hőt.
12. A hűtőt levegő hűti, amely az alapon keresztül, a föld alól érkezik.
15. Tetőablak segítségével természetes fényt kapunk.
16. Napelemek a világításhoz, zenehallgatáshoz, számítógéphez.
17. Víz nyerhető a közeli forrásból.
18. Komposzt WC.
19. A tetőről lefolyó víz összegyűjthető egy tárolóban a locsoláshoz.
Használt szerszámok: láncfűrész, kalapács és egy hüvelykes véső, ennyi. Ja és nem vagyok egy építőmester vagy asztalos, a tapasztalatom egy hasonló ház két évvel ezelőtti építéséből és pár apró házkörüli munkából származik. Ez a fajta épület mindenki számára elérhető. A főbb szükséges képességeim a testalkatom, a hit önmagamban, a kitartás, és persze a barátok, akik támogatást adtak - állítja Simon Dale.

Kellett egy családi ház, de nem tudtuk volna a jelzáloghitelt fizetni
Ez az épület egy része a kis behatású, más néven permakultúrális életvitelnek. Ez a fajta élet arról szól, hogy harmóniában éljünk a természettel és önmagunkkal, valamint mindent egyszerűen és csak a szükséges technológiát használva oldjunk meg. "Ezen típusú alacsony költségű, természetes épületeknek van létjogosultságuk, nem csak a fenntarthatóságuk miatt, hanem a bennük rejlő lehetőség miatt is, amitől a házak megfizethetőbbek lehetnek, és az emberek közelebb kerülhetnek a természethez, így egyszerűbb, fenntarthatóbb életet élhetnek. Például ez a ház azért készült, mert szükségünk volt egy családi házra, de nem tudtunk volna lakbért, vagy jelzálogot fizetni." - meséli Simon Dale.



Simon Dale mondatai pontosan rávilágítanak arra a kiszolgáltatott függésre, amiben manapság kénytelenek vagyunk élni, ebbe beletartozik az áram-, gáz-, vízszolgáltatástól a lakáshitelig minden. A Dale család jó példa arra, hogy kreativitással, elhatározással és kitartással bármi megvalósítható!





További képek a családi házról:




















2013. június 3., hétfő

Tömegkályha építese és működése

Juhász János szociológus, ökotechnológia fejlesztő mutatja be a tömegkályha hatékonyságát és környezetbarát működését. A filmben látható 9 tonnás tömegkályha kevés fával, viszont tökéletes égéssel üzemel.



MASONRY HEATER. Szó szerint azt jelenti falazott fűtő berendezés. Egyszerűen téglakályha. Az eredeti magyar fordítás sajnos téves volt, és így került a médiába, írott agyagokba, és így lett belőle "tömegkályha". Amennyiben a kályha anyaga falazat , tehát téglatömeg így elfogadható a név....
Magyarországon nem ismeretlen fogalom a téglakályha hiszen nagyon-nagyon régóta építenek téglából,cserépből,vályogból kályhát, kemencét.
A magyar kályhás szakirodalom is megkülönbözteti a könnyű, fél-nehéz és a nehéz kályhákat. Európa, illeve a világ más részein nem csak a tömeg, hanem a működési elv szerint is osztályozzák a kályhákat.

A hőtárolás, és az égés hatékonysága, a tüzelőanyag maximális kihasználása,  minden tüzelőberendezés tervezésénél ez a cél.

A jól megépített téglakályha ebből a legtöbbet nyújtja, és nincs külső energiaforrás igénye (pl.:árámkimaradás,számlák),  ezért a legjobb fatüzelésű fűtőberendezés mindenütt, ahol lehet pár hideg hónappal számolni. Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság. Ennek oka a hatékony égés. Ez nagyon fontos, mert a fából kiszabaduló gázok nem  csak az elsődleges tűztérben égnek el . Ezért tisztább,és magasabb hőfokú az égés. Ezeket a kályhakat nem kell 10-15 évente átrakni, ennek egyik oka a nagy tömeg, a másik pedig a tiszta éges, nincs károsító savas kicsapódás, füstlerakódás.

80-85%-os a hatásfok, komoly mérésekkel alátámasztva!
Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában. Képzeljünk el egy olyan kályhat, ami  2 vagy 2.5t tömegű, hatalmas hőtároló képességű,tisztán égeti el a fát, építése munkaigényes, de 5-6 nap alatt megépíthető, a benne felhasznált anyagok Magyarországon beszerezhetők.

Egyszerre kb.12-15 kg fa fér bele,mert ekkora a tűztér.
Viszont újra és újra rárakni nem kell, a konstrukcióból kifolyólag. Leghamarabb 12 óra elteltével,de ha ez szükséges,már tényleg hideg van kint. Tehát egy évre, 7 hónap fűtéssel számolva, kb. 40 q fát kell beszereznünk.

Tudnunk kell, a kályháról leírtak csak akkor igazak, ha száraz! tüzifával fűtünk.
Amiért jól működik, az a megtervezett konstrukció, pontos méretezés, jó minőségű tűztér anyagok (samott tégla), dilatáció kialakitása, megfelelő tömítés a belső mag, és a burkolat között, a  levegő megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben történő adagolása.

Dániában a vikingeknek tulajdonítják a contraflow kályha kialakulását amit el is felejtettek,és a mai korban, a mai elvárások alapján újraélesztik, újraértelmezik a hagyományt. Oroszországban bell(harang)tipiusú kályhákat építenek. Finnországban duplafalú nagytömegű contraflow rendszerű kályhákat építenek. Észak-Amerikában mind a három tipust ismerik, építik. Nálunk hagyományosan a kemence terjedt el, ami egyszerű, és tegyük hozzá remek harang konstrukció, és a cserépkályha ami általában füstjáratos kályha.
Javaslatom szerint egy kályha önálló fűtésként, max.60m2 átlag 2,8m magas lakás fűtésére való, hagyományos építésű épület, és régi nyílászárók figyelembe vételével. Több fórumon olvastam ennél lényegesen nagyobb légtér fűtésére is ajánlva,de gondolom ott inkább kiegészítő fűtésként, illetve igen jó hőszígetelés mellett és jó nyílászárokkal ellátott lakásokra gondoltak....Készülnek, készültek építési tervek eleve figyelembe véve ezt a tipust. Különben az itthon is  megrendelhető finn fa-és rönkházak eleve erre épülnek,de a Mo-i rajzokon kandallóként magyarázzák. Finnországban a készülő lakóházak 70%-ban kizárólagos fűtésként,vagy alternatív megoldásként beépítésre kerül. Ott támogatott beruházás, Dániában is kiemelt projekt, és még sorolhatnám...

Amennyiben tagolt a lakás, két fal közé is beépíthető. Előnyei között szerepel a 12-24h egyenletes hőtartás, minimális hamu (1-2 hetente kell kiüríteni).Tehát tiszta,nincs por, szemét.Az üvegajtóval meg van a kandallóhatás, és a sütő is jól kihasználható.


Hozzávetőleges kiindulási ár: 650.000 Ft

Eddig felmerült problémák:

A nehéz téglakályhák lassú hőkibocsájtású szerkezetek. Ha önálló fűtésként gondolunk rájuk mindenképpen végiggondolandók az alább leírtak!
A begyújtás, a tűz leégése után 3-4 órával melegszik fel a kályha. A felszíne soha nem lesz olyan forró, mint egy könnyű kivitelű cserépkályhának, ami fél órával a begyújtás után már melegít és szinte éget az oldala, persze majd gyorsabban is hűl ki...
Optimális esetben a fűtőtest a fűteni kívánt terület közepén áll. A kályha felszíni hőmérséklete befolyásolja a hőátadás intenzitását. Tehát minél melegebb a kályha felszíne, annál gyorsabb a hőcserélődés, a kályha körüli áramlás.  A kályha felszínének hőmérséklete 60C alá süllyed, vagy még nem éri el, kezünkkel ugyan melegnek érezzük, de a hőátadás körülötte még lassú. 40C-50C között langyos-melegnek érezzük a kályhát de fűteni jelentősen nem képes.A leírtak figyelembevételével nagyon fontos, hogy a nehéz kályhát minden nap fűtsük, mert a felfűtése kihűlt állapotban hosszú idő. Ezek a kályhák arra valók, hogy folyamatos üzemmódban működjenek, felfűtsenek, és utána szinten tartsanak egy lakó helységet. Ha ez a folyamat megszakad, illetve szakaszossá válik pl.: 1 nap fűtünk, 2 nem, aztán megint, aztán elmegyünk 1-2 napra, és így tovább, a kályha már nehezen képes ellátni a funkcióját. A lakás, a falak annyira kihűlnek, hogy a begyújtás után várni kell, hogy érezhetően melegebb legyen.
Példa: 10 0C - os lakás hőmérséklete, hogy mondjuk 22 0C legyen az biztosan több órát fog igénybe venni.Hiszen nem 5-6 0C kell emeljen a hőmérsékleten. Ez jelentős probléma a hétvégi házaknál illetve a ritkán használt épületeknél.

Nézzük a kályhákat!

Sajnos az elmúlt években volt akinek csalódást okozott a dán tömegkályha. Hogy jól ég benne a tűz az elvitathatatlan, de sajnos a fűtőképességével kapcsolatban nagyobb elvárásokat támasztottak mint amire a kályha képes.  Az égés hatékonyságát és a fűtőképességet külön kell választani.
Nézzük szerkezetük szerint:
Finn,Dán típusúak: itt a tűztérhez megadott fa mennyiségét használja a kályha.Tehát a kb. 8-10kg fát a legjobban hasznosítja (sőt kisebb fajta csoda),de ha ez az általa termelt meleg nem elég és elkezdünk rá "pakolgatni" máris gazdaságtalan fapocsékló szerkezetté válik és nincs az a vaskályha, amelyik le nem körözné.... ha rövid idő alatt várunk tőle meleget.
Ennél lényegesen jobbak a bell type rendszerű kályhák, ahol a hirtelen külső hőmérséklet változáshoz lehet alkalmazkodni és az oldalai  gyorsabban melegednek. Itt a nagyon jó hatásfok mellé a fűtőképesség is rugalmas.Nagy formagazdagsággal építhetők: platnival, padkával, sütővel, kisebb- nagyobb méretben...
Az égés hatékonyságához egyszerűsítve égőtér, levegő, száraz tűzifa és magas hőmérséklet kell.  A contraflow (dán,finn) tömegkályhában ezt a három feltételt a belső mag biztosítja:
  •   Tágas tűztér
  •   Hatékony levegőadagolás
A belső mag teret biztosít a magas hőmérsékletű égésnek, nem érintkezik közvetlenül a fűteni kívánt helységgel így azonnali hőelvonás nincs. Mindennapi begyújtás mellett a belső mag állandóan meleg tehát az induló hőmérséklet magas. Sőt az oldalait kívülről a füst melegíti tehát öngerjesztő a folyamat: minél jobban ég a tűz, a füst annál melegebb, jobban melegíti a belső magot. Így jöhetnek létre akár-egy kályhához képest - extrém magas hőmérsékletek.  Ilyen körülmények között könnyű belátni, hogy a füst (majdnem) teljes elégetéséhez megvan a kellő hőmérséklet. Tehát az égés hatékonysága maximális.Az alsó tűztérből a lángok egy szűk csatornán át jutnak a felső kamrába. A szűk csatornán át - ezt hívjuk toroknak- a füstgázok felgyorsulva érnek a (kb. a tűztér 1/2 méretű) felső égőtérbe. Itt nyilvánvalóan örvénylésbe kezdenek mivel új és új füstmennyiség érkezik alulról, a melegebb gázok felül áramlanak és a hidegebbek kikerülnek,kilökődnek az áramlásból. A dán tipusú kályha füstkilépői a felső égőtér oldalain vannak .Az örvénylő füst a kamrában igen magas hőmérsékletet tud elérni, és a végső  "nehezített" kiáramlás miatt (mivel a füstkilépők oldalt vannak, tehát az elől felszálló füst a hátsó falról visszafordulva tud csak kiáramlani) a nyomás is jelentősen megnő.

Fűtőképesség:

A falak vastagok általában fektetett téglából készülnek a falvastagság így 12cm. A dán Helbro típusút nem célszerű csak állított téglából építeni, mert a füstkilépő nyílásokon koncentráltan igen magas hőmérsékletű füst csapódik a falaknak és túlterheli a vékonyabb téglafalat, megrepeszti a fugát. Tehát célszerűbb vastag fallal építeni. A téglafalak égészen másképp viselkednek mint pl. a csempe illetve a vaskályhák falai. A vékonyfalú kályhák feladata elsősorban a gyors hőleadás,  a vastagfalú nagy tömegű kályhák elsősorban a hő raktározására alkalmasak..A vaskályhák gyorsan melegítenek,felszínük hamar melegszik, gyorsan megindul a levegő áramlása a helységben, persze folyamatosan tüzelni kell, de mégis a leggyorsabban vaskályhával lehet felfűteni egy helységet a szilárd tüzelőanyagú fűtőberendezések közül. Idetartoznak természetesen a kandallókályhák  is. Bennük az égés hőmérséklete esetleg nem képes elérni a kívánatos magas hőfokot hisz azonnali hőátadás történik a környezetnek nagy felületen. A cserépkályha megint más. Itt a falak már vastagabbak a csempe egy speciális anyag, minél könnyebb, porózusabb annál jobb a fűtőképessége. A cserépkályha hatékonysága nem kevesebb mint a "tömegkályhának" a különbséget másban kell keresnünk. A cserépkályhát gyorsabb felfűteni, felszíne forró tehát gyorsabban és magasabb hőmérsékletre fűti a légteret, tehát rosszabb szigetelésű illetve változó hőigényű élettérbe szerintem jobban alkalmazható. Persze itt nem beszélünk 18-20 órás fűtési periódusokról ennél többször kell majd begyújtani. Napi szinten több-kevesebb fát fog elhasználni mint a téglakályha annak függvényében aznap épp milyen a hőigényünk.

A nagytömegű kályhák leendő tulajdonosainak figyelembe kell venni az építésből eredő sajátosságokat, hogy kályhájuk sosem lesz olyan forró mint a cserépkályha. A dán ill. a finn rendszerek a 8-12kg fa legoptimálisabb elégetésére és az ebből felszabaduló hő legjobb felhasználására vannak tervezve ha másképp használjuk őket ill. a hőmennyiség nem elég, akkor a tulajdonos elkezdi gazdaságtalanul használni, aminek csalódás és félreértés a vége, és így be lehet bizonyítani, hogy a kályha semmire sem jó, hiszen ebből a famennyiségből egy kandalló is 50C csinált volna, pedig az milyen gazdaságtalan! Egy- egy helyen olvasni  20, sőt 30 kg fáról is.Tudni kellene mekkora, és milyen kályháról van szó. A Magyarországon épült legnagyobb kályha sem használ el 20kg fát, még a -18 fokos hidegben sem.Igaz rendkívül jó double bell rendszerrel készült. Építette Alex Chernov Etén 2009 nyarán. Személyes véleményem szerint ha 20-30, pláne mégtöbb kg fát használunk fel tartósan napi szinten, azt a kályhát már nem lehet különösebben gazdaságosnak nevezni, és mindegy hogy tömegkályhánk vagy cserépkályhánk van. Ez a famennyiség napi szinten egy fatüzeléses kazánnak kell, abból pedig igen nagy a választék, nagyon jókat lehet venni .Azt tudnunk kell a dán,finn kályhák belső magját nagyon megterheljük ilyen mennyiségű tűzifával, mert a belsejében a maximumok létre jönnek, sőt egyre jobban felhevül, de meg kell érteni, a hőt a külső burkolatnak csak korlátozott mértékben képes átadni.Ennek megoldására építettünk légfűtő kályhát, és tényleg jól működik, így van egy gyors fűtési lehetőség is akár másik helységbe .Nem kellett feltalálni, hiszen már Bólyai Farkas is megépítette vagy 200 éve, legyünk nagyon büszkék rá! Ha már szóba hoztuk : megoldotta pincék, az akkori kor egyik problémája a börtönök - szintek közötti szellőztetését egy kályhával, az iskolatermek előmelegített friss levegővel ellátását szintén kályhával, sütő-főző ételmelegítős kályháinál ma sem lehetne jobbat építeni.
stb...Igazi példakép! Még csak 1800-as évek elejét írtuk.....
Ezért nem feltétlenül a kell "buherálni" érdemes körülnézni hol tart a világ, hátha jobbat egyszerűbben építenek ma is körülöttünk! Esetleg ha igényeink nagyon összetettek, érdemesebb központifűtéses kazánt venni ! A samottból, téglából épített kazánok élettartamáról nincsenek személyes tapasztalataink. Megépíteni meg lehet őket, nem "költségkímélő",  de a legnagyobb kérdőjel az élettartam. A tesztüzemmódnak évekig kell tartania, hogy biztosan kijelenthesse az építő, hogy  jól
működik .


Téglakályhák cserépkályhában használt járatokkal élére állított téglából:


Gyakorlatilag úgy működik mint egy vastagfalú cserépkályha. Mostanában igen divatos mert lényegesen olcsóbb mint a drága új csempe, és talán tartósabb is.

Téglakályhák bell type rendszerrel:
Nagyon jó hatásfokú bevált rendszerek, gyorsabban melegednek mint a dán tipusú
kályhák, nagy forma és funkció változatosságban építhetők.

Tehát összegzésképpen el kell döntenünk mit várunk el a kályhánktól, és a mindennapjainkba hogyan illeszkedik a kályhával való foglalatosság.

Azt el kell ismerni a nehéz téglakályhának sosem olyan égetően meleg az oldala mint egy cserépkályhának, viszont a szelíd hosszú fűtési idő szerintem fontosabb. Sokszor leírták de tényleg meghatározó, hogy a kályha azt a légteret fűti elsősorban amiben áll.
Megismerve a különböző fűtési módokat a nehéz, vastagfalú téglakályhák közül a bell rendszereket ajánljuk, és a vékonyabb falú, élére állított tégla fallal épített kályhákat, és persze a hagyományos cserépkályhákat.

KEZELÉSI ÚTMUTATÓ:
Kiszárítás:

Az új kályhákat az építés befejezésével teljesen ki kell szárítani. Ennek időtartama kb. 2-3 hét. Az úgynevezett szárító fűtést kell alkalmazni. Kifűtés menete: az első begyújtás előtt a kéményt alaposan fel kell fűteni, hogy a kényben megfelelő áramlás jöjjön létre, és a kellő huzatot biztosítsuk a kályha működéséhez. A kályha kiszárításához teljesen száraz tüzifa ajánlott. Miután a kéményt kellően felmelegítettük egy pár papírgalacsinnal, a kályha tűzterében rakjunk napi 2-5 kg fával tüzet és nyitott hamuzóajtóval gyújtsuk meg a tüzelőt. Az első begyújtáskor csak ennyi fával melegítsük a kályhát. A tűztér ajtaját mindig be kell zárni! Az alacsonyabb, de folyamatos meleget kevés mennyiségű száraz tüzelőanyag égetésével tudjuk biztosítani. Az első időszakban mindig érdemes a kéményt előfűteni. Nagyon fontos, hogy ezt akkor is meg kell ismételni, ha egy-két nap kimarad a fűtési időszakból, tehát a kályha visszahűlik, és úgymond ujra el kell indítani. Az őszi első begyújtás is kémény melegítéssel kezdődjön. A kémény felfűtést mindig közvetlenül a kályha  begyújtása előtt végezzük el. A hamuajtó nyitva tartása a huzat biztosítása miatt szükséges. Az új kályhában sok a víz, ami a tűz hatására gőz formájában (kondenzvíz) távozik a kéményen keresztül. A hamuzóajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a füst és gőzök nem tudnak távozni és megrepeszthetjük az új kályhánkat. Ezért különösen fontos, hogy a száradás alatt a hamuzóajtó, akár ég benn a tűz akár nem, mindig NYÍTVA legyen. A JOL KISZÁRÍTOTT KÁLYHA HOSSZABB ÉLETTARTAMOT ÉS ZAVARTALAN MÜKÖDÉST BIZTOSIT. Száradás utáni tüzeléskor naponta kb. 10-15kg száraz tűzifát égessünk el megfelelő levegő biztosításával.


Kályha normál fűtése:

A mellékelt képen egy lehetséges megoldás látható a tűztér bepakolására. A képen látszik, hogy mindenképpen a nagyobb hasábfák kerüljenek alulra, esetleg oldalra. A hasábfák tetejére könnyen gyúlékony anyag (ajánlott a készen kapható alágyújtósok használata), a begyújtósra, papírra vékonyra vágott száraz fa kerüljön, ami gyorsan lángra lobban. Ezeknek a kályháknak sajátossága, hogy mindig felülről lefelé égnek, tehát a tetején elkezd égni az apró száraz fa, és az begyújta a vastagabb tüzifát. A tűz tetejére soha ne dobjunk új és új famennyiséget, mert ezekben a kályhákban a tűz fentről lefelé ég. Ha fölétesszük a fát, a benne égő tüzet visszahűti, mert a szükséges hőmérsékletet nem tudja elérni, ujra és ujra visszahűl, ami füstöléssel jár. Persze a tulajdonos kinyitja az az ajtót, hogy megnézze, hogy mi a baj, piszkálja a tüzet, az ajtón ömlik ki a füst, és persze elégedetlen a kályhával. Tehát még egyszer: az egyszerre elégetni kívánt famennyiséget tegyük be a tűztérbe, tetejére gyújtós (vagy papír), rá aprófa és gyújtsuk meg, és mindeközben a hamuzóajtót tartsuk nyitva és ne feledkezzünk el a füstelzáró kinyitásáról sem. A hamuajtót a tüz teljes leégése után zárjuk be, a füstelzárót csak akkor, ha már parázs sincs a tűztérben.A tüzelés megkezdése után kb. 4-6 órával éri el a kályha a fűtésének maximumát, ez természetesen csak akkor igaz, ha a kályhát minden nap fűtjük. Ilyenkor a kályhának nem önmagát kell felfűtenie, hanem a benne elégetett fa hője az oldalakon keresztül tényleg leadásra kerül. A meleg természetesen mindig csökken, de annak megtartása több környezeti tényező együttes hatásának is eredménye lehet. Például nagy hidegben többször kell átlagos tüzet rakni, de fontos az épület szigetelése, a tüzelő minősége-milyensége, a lezárás ideje, a fűtendő helység nagysága stb. A hamu eltávolítása akkor szükséges, ha a tűztérben zavaró mennyiség halmozódott fel vagy a hamuláda annyira megtelt, hogy nem juthat elég levegő az égéstérbe.

Tűzifa:


FONTOS, HOGY MINDIG SZÁRAZ, KEMÉNYFÁVAL TÜZELJÜNK!
A fa igen tiszta környezetkímélő tüzelőanyag.  A legjobb égés és az optimális hatásfok eléréséhez legalább 2 éve kivágott keményfát használjunk. A frissen vágott és vásárolt fa nedvesség tartalma magas. Nagyon fontos tudnivaló, hogy amely helységben a kályha működik, megfelelő mennyiségű levegő utánpótlás legyen.

Tönkretesszük a kályhánkat:


Ha a tűzre nem megfelelő anyag (pl.dióhéj) rétegelt lemez, fenyőhulladék, sok hullámpapír, műanyag palackok, stb.) kerül. Fatüzelésű kályhába szenet rakunk. Probléma lehet még a kiszáradt karácsonyfa eltüzelése is a nagy gyantatartalmú tűlevelei miatt.

Túlfűtés

Oka: túl sok tüzelővel, pláne szénnel való fűtés. Következményei: téglasorok repedése, fuga kinyílása-kipotyogása, párkányok emelkedése, lazulása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása.
A fenti hibákat a helytelen használat okozza! Ezekre a hibákra GARANCIÁT NEM TUD VÁLLALNI AZ ÉPÍTŐ!
Külön kiemelve a fugázást kell említeni. A kályha nem állandóan egyenletes hőmérséklete miatti hőtágulást a fuga anyagának a feladata követni. A gyártó cégek több típusú és tulajdonságú anyagot forgalmaznak, amely anyagok törekednek a mozgások okozta problémák kiküszöbölésére. Ennek ellenére a fugázás és a fugák állapotának hibái nem mindig a kályha építésének a hibája. Lehetséges, hogy esztétikai okok miatt a tüzelési idény végén javítani kell a fugákat. Ezért a fugaanyagot pótolni kell.

További infó:


Hol leszel a válság után? - Where will you be after the Crisis?


Hogyan alakítja át a magas olajár az életünket, és milyen lehetőséget hoz ez a civilizáció számára?
I. rész




A film Creative Commons licensz alatt jelent meg, ingyen letölthető és szabadon terjeszthető:
Van működő alternatívája a vadkapitalizmusnak: a közösség által fenntartott gazdaság virágzó példáit mutatjuk be, és azt, hogy milyen jó ebben részt venni.
Hol leszel a válság után?

II. rész

2013. május 30., csütörtök

Mind egyek vagyunk... - We are all one (short film)

"Amikor az európaiak először jöttek ide (Kolumbusz), még bármelyik folyóból ihattunk. Ha az európaiak tiszteletben tartották volna a folyókat, akkor még mindig ezeket a vizeket ihatnánk, mert a víz szent, és a levegő is szent.
A mi DNS-ünk ugyanolyan, mint a fa DNS-e. A fa azt lélegzi be, amit mi kilélegzünk. Amikor a fa kilélegezik, nekünk szükségünk van arra, amit a fa kilélegezik. Így tehát közös a sorsunk a fákkal.
Mindnyájan a Földből származunk. És amikor a föld, a víz és az atmoszféra szennyezett, akkor a saját törvényei szerint reagál az Anyaföld.
A föld egy árucikké vált a piacon. És mi üzletelünk vele ezen a piacon, hiszen egy ideális árucikk a maga határtalan és végtelen erőforrásaival.
Pedig amikor azt mondod erőforrások, akkor valójában a rokonainkról beszélsz. A családunkról beszélsz. És a családunk nem erőforrás. Ők a családunk. Minden tiszteletünk az övék kell legyen.
A világ úgy van megszerkesztve, hogy minden a természeti törvénynek megfelelően működjön."